Apátlan-anyátlan árvák

A 2008-as földvári Raiffeisen Kupán induló csapatunk nélkülözte Matyit és Dávidot. Meg is látszott az eredményen.


A rajtok mindent eldöntenek

Péntek este áthajóztunk Földvárra, neveztünk, vacsoráztunk, nyugovóra tértünk (volt, ki rövid Jéger-Unicum körök után, igaz, Szilvi?...) majd másnap erőltetett vidámsággal hajóztunk ki a rajtra. Taktikusunk előre ellátott bennünket jó tanácsokkal a különböző irányú szelek viselkedését illetően, ennek szem előtt tartásával alakítottuk a taktikát az első futamra. E-EW alakult, erről a következőket írta a sillabusz:


"2.2.1 Keleti: Rajt tiszta szélben, majd jobboldal (inkább hosszú stejerbordnak hívnám) erőltetése, de sohasem a mezőny alsó hajójaként, kivéve ha közel van a parthoz a krejcbója (ilyen 10 éve nem volt). Ha közel van szigorúan jobboldal, de nem legalul. Krejcbója támadása általában jobbról, de 5-ből egyszer az utsó párszáz méteren balról is bejöhetnek, mert lepöröghet (akkor ott kell lenni). Jobbról koppantva ritkán lehet túlkrejcolás nélkül eltalálni a bóját, ezért kerülendő. Frissülő keletiben a jobboldalon felső hajók járnak jobban, de túlkrejcolás lehet belőle! Bőszélben figyelni kell a szél terjedését, és halzolgatva drengolni lefelé, a szélsőségek nem fizetnek. Lébójánál általában kisebb a szél, utsó szakaszba bele kell számolni!!! Lébója után vigyázni kell a felfelé igazító hajókra, mert felkiflizhetnek, védekezni kell ellene. Baloldali koppantók 10-ből egyszer szoktak bejönni, nem kell foglalkozni velük, de a fél szemetek rajtuk legyen!"

Figyeltük az Assok és 8mOD menetét, ördöge volt az Adrián söröző tudorvidornak! Jobb oldal, de nem koppra.
Lérajt, nem is rossz, aztán a szélfordulóban stejerbordra, középjobbon hosszú menet. Egy igazítás után bójára, elsőnek vesszük. Bravó Dév, megy neked a távolbalátás is! Korrekt spíhúzás (az orr két ember helyett dolgozik, árbocnak problémája van az előző esti fogyasztással, ami nem is múlik el 1400-ig), megfigyelem, sokkal több jó ejtésem van, mint amikor Dév spízik. Néha azért letolom magam, csakhogy meglegyen a fíling.
Elsőnek vesszük a lébóját is, a következő krajcban a taktika ua, csakhogy a Klassz Ica fentről legyalogol. Lehet, hogy előbb kellett volna jól beállítani a grószt? Most kinek tegyek szemrehányást?
Mindegy, a befutó hátszélben keményen küldjük Kelóékat, próbálom kihasználni, hogy a Sch22-esek zavarják a befutónkat, de nem sikerül megviccelni őket, 2. hely. Nem is olyan rossz.

A második futamra a szél északiasodik. Mit ír erről a mentalistánk?

„2.2.2. Északias: baloldali (nyugatias) frissülésekre lehet számítani, ezért rajt után rövid bekbord után jóütemű fordulással (nem az első lepörgésbe, hanem bele a szélbe!!!) hosszú stejerbord kifli a bólyáig. Ha ÉK-en van a bója ( Csúcshegy), akkor beüthet a jobboldal is, de csak az utolsó harmadban. Általában balról érdemes támadni a bóját, de sohasem koppantva!!! A szélsőségek 10-ből eccer jönnek be, ezért kerülendők. Bőszélben a szél terjedésének megfelelően drengolni, nem kell spórolni a halzolásokkal. Az erősödések viszonylag hoszzú ideig szoktak tartani, emiatt lehet, hogy rövid lesz az egyik takk. Lébójavétel után figyelni az igazító hajókra, mert a nyugatias frissülések elemelhetik őket! A befutót néha messze teszik a krejcbójától, ezért vigyázni kell a végén koppantó hajókra, mindkét oldal fizethet!!! 5-ből 3 szor inkább a bal, de nem szabad otthagyni senkit a jobboldalon a végén!!! Izzadtunk már emiatt „

A pályát is átrakják.

Iszonyú szar rajt után a mentalista segít rajtunk. Látom, az előttünk rajtoló osztályoknak nagyon fizet a bal oldal, kimegyünk balra (a mezőny előttünk a jobb oldalon) , minden frissülést elsőként és duplán kapunk meg, ennek köszönhetően annak ellenére, hogy túlkrajcolom magam, másodiknak vesszük a krajcbóját. Hurrá! Spí fel, irány a lébója, de sajnos érezzük, hogy kifutunk az időből. Az a helyzet ugyanis, hogy 1400-ra Siófokon kell lenni a hajónak, bérvitorláztatás a program, nincs mese.
Küzdünk a Sopival (a Matrixot kapta meg a versenyre) meg a Fantommal, ami egyre jobban megy. Kihalzolnak előkünk, mennek a pálya jobb oldalára, pedig felfelé is a bal oldal fizetett. Ők tudják... Az Oxigén szél alatti hajóként útjogos, el kell engednünk, ezzel harmadiknak (első – na ki? – a Classica) vasszük a lébóját, spí és versenyzászló le, motor be, irány Siófok. A francba! Pedig ha most tudnánk, hogy végződött a futam (180 fokos szélforduló a végére, horror befutó) talán nem bánkódnánk annyira. De hát nem tudjuk, ezért bánkódunk.
Tihanyrévnél Orlóék és Atis kalandokat gyűjteni kiugrik (fognak gyűjteni), a maradék veret tovább.
Siófokon megmentjük a szárnyaszegett (pontosabban motorja szegett) Framot a kőszóráson való megsemmisüléstől, örül neki, én csak kicsit szégyellem, hogy egyszer rükvercbe kapcsoltam előre helyett (de azért megmagyaráztam!). Sose hagyjon cserben a motorom, basszus!
Aztán bérvitorláztatunk, erről jót v. semmit. Azért a jó közérzet kedvéért az Arwentől begyűjtünk egy vereséget a buliversenyen (is).

Este egy olyan kaja, amit nem felejtünk egyhamar. „Grillcsirke, amilyet még nem ettél” a neve. Hát olyan, de olyan volt, hogy csak na. Ennél többet a szavak nem adhatnak vissza. Feliratkozott a kenesi ökör mellé, a legjobb versenykaják Parnasszusára került (ha van ilyen).

giccs

Vacsora után gyönyörködés a naplementében, majd csevej (tutti csajozós dumák megbeszélése csillag alakzatban)

Kúl Májnersz, fergeteges hangulat, ennek köszönhetően a puha mag után a többiek fél 2 körül nyugszanak.












Másnap délnyugati fogad minket a rajtterületen. Mit is ír a hogyishívják?

„2.2.3 Délnyugati: tiszta rajt, ha közel van a pálya a parthoz, az első 2/3-ban baloldal, az utsó harmadban jobboldal, stejerbordos kiflire lehet számítani, de nehéz megtalálni a jó magasságot hozzá, érdemes igazítgatni, ha fölöttünk jobban kifliznek és nem terjed le a szél. Ha nincs közel a part, akkor gyakran jobbról frissülget a szél, tehát bekbordos kifli szokott lenni, de jobbra koppantás tilos, mert ott gyengébb a szél!!! Bőszélben hosszú raumokkal drengolni, nem kiesni a szélből, hátulról érkezők gyakran utolérnek, mert fent több a szél, ez van.”

Közel a part – messze a part? Hogy lehet ilyen viszonylagos jelzővel élni? Tessék m-cm-ben megadni a távolságot! Mindegy, figyeljük az előző osztályokat (micsoda fejlődés!) és valóban, a pálya jobbközepe a jó. Ezt figyelembe véve kell értékelni a rajtunkat, amikoris lében rajtolva (túl korán álltam fel a vonalra) elmegy a teljes mezőny, mire stejerbordra tudunk fordulni, hogy a jó irányba hatoljunk. Miért csodálkozunk ezek után a hatodik helyen? Legalább technikai problémáink nincsenek (Atis ugyan ismerkedik keményen a kokpit 2-vel, de szövőszék néhány határozott üvöltéssel segít tétova mozdulatain). Rossz helyezés, de nem megalázó a különbség a befutóban (sovány vigasz).

Ez a sovány vigasz jár nekünk az utolsó futamban is, amikor a rajt előtti helyezkedésnél (Vanderbild nekifutás, nem bírom idegekkel, 10 mp-el idő előtt élesedek fel, nem kellett volna, korán vagyok a vonal alatt) Sopi elém fordul, nekem van útjogom, de puhapöcsű vagyok és nem akarom összetörni egyikünk hajóját sem, feldobom, alám kerül, naná, hogy felnyom a zsűrihajóra, a rajt pillanatában ki kell fordulnom az ütközés elkerülése végett, a farunk így is összeér a Sopival (oh be pikáns) és még ő üvölt.
Forduló tehát, halz, utolsóként állva elrajtolni, fasza. Első krajcban az előző futamot másolva jobbközépen, naná hogy most balról jól megvernek. Második krajcban teljesen leáll a szél, mindenki topgénuát húz (mi szokás szerint nem), Sopival balra tendálva, naná, hogy most ez a rossz (Mörfi: mindegy, melyik sorba állsz, úgyis a másik megy gyorsabban...) és akkor jellempróbaként a második hátszél előtt előttünk veszi a krajcbóját a Blues és a Dáma... A Dámát előtte felszúrom, eltolják a hajót, megkérdezem, megcsinálják-e a 720-at. Meg, hangzik a válasz, és a befutó előtt tényleg. Sportszerűek, meg hétfőn még ímélben is elnézést fognak kérni. Hallod, Sopi?!
Nincs lejebb. Azért a hátszélben megverjük őket, nagy csávó vagyok.

A mentalistát megkímélem az eredményekről informáló SMS-től.

Befutó után levesszük a spít (pedig azzal kellet volna a csőig menni, de hát a francnak volt kedve ezek után vitorlázni), full takli motorral sietve, Füreden kikötve hevenyészett hajótakarítás és haza.

Felemás érzésekkel.