Biztató a csapatmunka, már csak egy jó kormányos kéne...
Szombat reggel 0900 az összetartás időpontja, meg is jelenik mindenki (Orló, Matyi, Atis, Dév no meg mi: Éva és Gábor) jelentősebb késés nélkül. Izgatottan csomagoltuk ki az új vitorlákat, Netuddki sajnálta, hogy nem aranyszínűek, hanem szürkék...
Műanyagszaguk volt, ezt többször nem fogom érezni. A füvön átszereltük a szerelvényeket, majd a móló mellé szélbe álltunk és felhúztuk a vitorlákat.
Izgultam. De az első benyomások szerint nagy hibák nincsenek.
A vitorlák leengedése után sort kerítettünk a szóbeli vizsgára, ahol mindenki számot adott elméleti felkészültségéről a hajó kezelését illetőn. Ezt elsősorban a „684 tennivaló a Meniscuson, amit meg kell tanulnod, mielőtt meghalsz” c. dolgozatra kellett alapozni, amit Dév szerkezeti kialakítása után Keptén töltött fel tartalommal, a hibák kijavításában persze mindenki örömmel vett részt. Netuddki és Péter is jól tudta az egyes manővereket különböző posztokon. Atisnak eleinte nehezen ment szó szerint visszaadni a leírtakat, de a tartalommal nem volt probléma.
Dév türelmetlenkedett, ezért gyorsan véget vetettünk a vizsgának és vízre szálltunk.
És a tanultak szerint felhúztuk a vitorlákat. 13 kn NW, reff. Az első reffszem környékén abnormális feszülés a vitorlán, oka, hogy a reffszem nincs meghúzva az árboc felé, így az alatta levő őzninél veszi fel a vitorla a teljes alsóél feszítést reffelésnél, ott nincs erősítés. Ezért szakadt szét az előző grószunk. Most válik csak világossá. Csak gratulálni tudok a nagytudású vitorlaszabónak, hogy erre nem gondolt. Jó, ez hagyományos reffrendszernél (első reffszem reffkampóra stb.) nem fordul elő, de én hangsúlyozottan erre a hajóra kértem vitorlákat! Teccett volna megnézni, hogy nálunk a Seldén „single line reef” rendszere működik!
Mindegy, előrekötjük egy kötéllel, ezzel megelőzzük, hogy megsérüljön a vitorla, és elkezdjük az edzést.
Terv szerint pályát raknánk, lenne rajtvonal meg krajcbója, de a vitorláshét miatt tele a vízfelület, így csak úgy megyünk jobbra-balra, majd leejtve végre felhúzzuk a spít.
Húúúúú!
Nagyon megindulunk, erős a szél, a gyerekek (Vagyim is velünk van) élvezkednek a hátsóhídon, A halzolást azért nem erőltetjük, Zamárdi előtt levesszük a golyót, majd javaslatomra kikötünk Tihanyban, hogy a délutáni csendesedésig ebéddel üssük el az időt.
A várt csendesedés be is következik, amikor fél négy tájban ismét vízre szállunk, végre ki tudunk reffelni és elkezdhetjük azokat a gyakorlatokat, amiért jöttünk. Füred és zamárdi között föl-le: krajcban fordulást gyakorlunk, Dév és Atis tökélyre fejleszti a mozdulataik összehangolását, néha én sem felejtem el a lékocsit időben felhúzni, a végén már egész gyorsak a fordulók. Dév élvezi, mennyire összhangban mozog a teste Atis testével. Meg is értem...
Lefelé pedig halzolunk ötvenet, ha én nem rontom el (mondjuk túl lassan fordítom át a hajót, amikoris a grósz örvénye full hátszélben felcsavarja a spít a fórstágra) akkor szépen megy. Olajozottan megy a felhúzás és a leszedés is, mindenki teszi a dolgát, ahogy az meg van írva a nagykönyben (pontosabban Excel fáljban).
Sokat megyünk.
Olyan sokat, hogy a gyerekek ezredik kérdésére (mikor megyünk ki?) véget vetünk az edzésnek (már Dévnek sincs kedve gyakorolni, ez azért jelenthet valamit) és kikötünk Füreden.
A legénység hazamegy, Orlóék másnap hajnalban Erdélybe utaznak, jó szórakozást nekik!
A család marad a hajón vasárnapra is, amikor találkozom a vitorlaszabóval és elmondom neki a tapasztalatokat az új vitorlákkal kapcsolatban:
fok:
- hátsó traktus rezonál
- nem lehet eléggé bezárni
- első él lehetne hosszabb
- széljelző szálak tönkrementek
grósz
- felső denevér kifordul: v. latni kell, v. teljes felületű halfej:
- hátsóél trimzsinór rögzítése első élen a kaningem szem fölé
- ue. a refszem fölé: kinyitni és rögzítő, h. reffelve is meg lehessen húzni
- reffszem árbochoz húzását megoldani:
- széljelző szálak tönkrementek
- első él lehetne hosszabb:
- alsó él lehetne hosszabb:
A válasz szerint a fok be fog állni, ha egyszer-kétszer megfújja a szél, a grósz problémáit pedig meg fogja oldani. Kijönni viszont nem hajlandó, a feleségére hivatkozik. A fene érti: én is párkapcsolatban élek, egy munka átadásakor mégse hivatkozom erre...
Na mindegy, majd még erőltetem.
Aztán ejtőzünk jó sokat, kávézunk a Helkában (isteni kávéjuk van és nagyon hangulatos az egész).
A gyerekek nem ejtőztek
Mikor eljön az ideje, áthajózunk a THE Bar-ba, és ott finomakat eszünk. Visszafelé direkt nem húzunk spít, mert senki sem akar, hanem bekapcsoljuk a motort, és full taklival vágtatunk Füredre.
Ott egy gyors (kb. 1ó) hajómosás után (thx for nagynyomású, idén gyakrabban tesszük tisztába a őkelmét) meglátogatjuk a Balaton-Bp között elterülő forgalmi dugót. Mintegy két és fél órás program.
Jöhet Csopak a jövő héten!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése